A tanfelügyelőség és a román sajtó ellenzi a csángómagyarok anyanyelvi oktatását

A román államhatalom elleni konkrét támadás példájaként hívta fel a román legfelsőbb ügyészség figyelmét a Curentul című román napilap arra, hogy hivatalos engedélyek nélkül magyar nyelvre tanítják a moldvai csángó gyermekeket. A lap szerint "gyanús szervezetek és személyek" illegális magyar iskolákat szerveztek Bákóban. Ennek igazolásaként pénteki számában részletesen ismertette a Bákó megyei tanfelügyelőség jelentését.

A Curentul szerint a Bákó megyei tanfelügyelőség "lakossági jelzések" alapján tartott helyszíni vizsgálatot Klézsén és megállapította, hogy a Moldovai Csángómagyarok Szövetsége és a Szeret folyó nevéről elnevezett alapítvány "párhuzamos magyar nyelvű oktatási rendszert hozott létre" a településen.

     Azok a klézsei lakosok, akikkel a tanfelügyelőség embereinek sikerült szóba állniuk, vagy csángómagyaroknak vallották magukat, vagy pedig hasznosnak mondták a magyar nyelv tanulását. A jelentés szerint az "illegális iskolák" központi fűtéssel és önálló vezetékes vízellátással ellátott, "vonzóan berendezett" és az iskolásoknak kedvező feltételeket biztosító épületben, illetőleg helyiségben működnek.

     A jelentés szerint a megfelelő tanulmányi eredményt elérő gyerekeket kolozsvári, illetve magyarországi kirándulásokra viszik. "A kirándulások idején szabotálják az állami iskola tevékenységét."

     A bizottság tagjai hallomások alapján megállapították, hogy Pusztinán is folyik magyar nyelvű tanítás, amelynek keretében "magyar nyelvet, történelmet és földrajzot oktatnak, valamint vallásórákat tartanak". A jelentés kitért arra, hogy a pusztinai oktatást megszervező Bilibók Jenő "a debreceni egyetemen tanult történelmet és földrajzot, és azért foglalkozik a gyerekekkel, hogy a Hargita megyei gyimesfelsőloki magyar tannyelvű iskolába küldje őket".

     A Bákó megyei illetékesek úgy hallották, hogy a gyimesfelsőloki magyar nyelvű iskolában "bestiálisan verik, rugdossák és pofozzák a gyermekeket, a lányokat pedig megerőszakolják".

     A Curentul hosszasan foglalkozik Hegyeli Attila személyével, akiről ugyan "keveset lehet tudni", de anyagilag támogatja a klézsei oktatást, és "rendkívül hatékony információs csatornák támogatását élvezi".

     Hegyeli Attila és Bibilók Jenő a Krónika című erdélyi lapnak elmondta: csütörtökön több mint három órán át faggatta őket a Bákó megyei tanfelügyelőségen Livia Liliana Sibisteanu főtanfelügyelő-helyettes, és megállapodtak abban, hogy a csángószövetség beszerzi az oktatás folytatásához szükséges jóváhagyásokat.

     A két fiatalember magával vitte azt a kérvényt is, amelyet 37 magyarul tanuló klézsei gyermek szülei írtak alá. Ebben a szülők azt kérték, hogy a helyi iskolában lehessen megtartani a délutáni magyarórákat. A bákói illetékesek azonban kijelentették: érvényben van ugyan az oktatási miniszternek az a rendelete, amelynek értelmében egyes iskolákban kellene tanítani a magyar nyelvet, de az ő értelmezésük szerint ez a rendelet ellentmond a román oktatási törvénynek.

A Curentul szerint a Bákó megyei tanfelügyelőség "lakossági jelzések" alapján tartott helyszíni vizsgálatot Klézsén és megállapította, hogy a Moldovai Csángómagyarok Szövetsége és a Szeret folyó nevéről elnevezett alapítvány "párhuzamos magyar nyelvű oktatási rendszert hozott létre" a településen.  Azok a klézsei lakosok, akikkel a tanfelügyelőség embereinek sikerült szóba állniuk, vagy csángómagyaroknak vallották magukat, vagy pedig hasznosnak mondták a magyar nyelv tanulását. A jelentés szerint az "illegális iskolák" központi fűtéssel és önálló vezetékes vízellátással ellátott, "vonzóan berendezett" és az iskolásoknak kedvező feltételeket biztosító épületben, illetőleg helyiségben működnek.

     A jelentés szerint a megfelelő tanulmányi eredményt elérő gyerekeket kolozsvári, illetve magyarországi kirándulásokra viszik. "A kirándulások idején szabotálják az állami iskola tevékenységét."

     A bizottság tagjai hallomások alapján megállapították, hogy Pusztinán is folyik magyar nyelvű tanítás, amelynek keretében "magyar nyelvet, történelmet és földrajzot oktatnak, valamint vallásórákat tartanak". A jelentés kitért arra, hogy a pusztinai oktatást megszervező Bilibók Jenő "a debreceni egyetemen tanult történelmet és földrajzot, és azért foglalkozik a gyerekekkel, hogy a Hargita megyei gyimesfelsőloki magyar tannyelvű iskolába küldje őket".