DUMA-ANDRÁS ISTVÁN
Klézséről

 

Említések Klézséről

Első említés Klézséről meg van találva a Vasile Lupu vajda HRISOV-jában, ahol 1630-ban említi ezt a nevet. Ír Evloghie püspöknek erről. Bandinus szerint 1696-ban januárban egy katolikus kalagor, Carlo Antonio Negrini 11 családról beszél, akik Klézse faluban éltek.
Január 1781. Zöld Péter székely missziós pap ír Batthány Ignácz-hoz Klézséről.
A Dicţionarul Geografic al judeţului Bacău (Bákó megye földrajzi szótára) említi, hogy
1811-ben a falusi lakosak építettek egy katolikus templomot saját erejükből.
1847-ben volt alapítva egy ortodox templom Iorgu Atanasiu bojár segítségével.
Ekkor az iskolában nem járt senki, mert románul kellett tanulni.
Hortensia Racoviţă Dicţionar geografic al judeţului Bacău-ban említi Klézsét.
Az ortodox templom 30-40 év után leomlott és a néhány ortodox vallású (körül-belől 10-20 személy, akiket Atanasiu bajár hozott), visszamentek a román falvakba.
Klézse falu jelenleg öt részből áll:
Első része Buda, amelyről Petrás Incze János pap említi, hogy a kutatók itt egy ujjnyi vastagságú fazekakat, csiprokat találtak és ezekben honvak lehettek. Ezekre a mai temetőtől ötszáz méterre találtak rá.
Buda is több részből áll: (Szilistye, Farkasok, Csernátok, Páládi, stb.)
Ezekről és Klézse többi részéről Halász Péter ír a Klézse helynevei című dolgozatában.
A Klézse neve a latin nyelvből ered (eclessia – .
Alexandrina falurészről írják, hogy örökbe volt adva a székelyeknek, egy Alexandrina Cassu nevezetű asszonytól. Alexandrina falu egyik része székelyes szer, a neve pedig Tyúkszer.
Somoska és Pokolpatak nevű falurészek Klézséhez tartoznak, de csak a madéfalvi veszedelem után alakultak.
A klézsei földek előbb nagy birtokokban voltak. Említik a Klézsei Istvánt, akinek birtoka elfogta a Szeret folyó és Forrófalva határait, valamint egész Budát.
Később ezeket örökölték az utódjai.
Klézsén több mint 40 évet volt pap Petrás Incze János, aki forrófalvi származású volt. Domokos Pál Péter összegyűjtötte levelezéseit, gyűjtéseit és az „…édes Hazámnak akartam szolgálni…” című kötetben jelentette meg.
A templomokról
1839-ben újból építettek egy fatemplomot az 1811-ben épült templom alapjaira.
1902-ben épült a régi téglából épített templom, amely nagyítva lett León Pista pap idein, és befejezésre került most Pascaru plébános idein.
Szintén a León Pista plébános ideiben épült a Budai templom 1992–95 között.
1995-április végen a MCSMSZ (Moldvai Csángó Magyarok Szervezete) gyűlést tartott Klézse Buda részen. A gyűlést a helyi hatóságok, katonaság és beszervezett szomszédok erőszakkal leállították, ehhez hozzájárultak a falusi popok is.
Ennek ellenére 1996 júniusában Duma András, Istók György, Bezsán Tapsi Mihály, Istok M. Váli és Istok Váli létrehozták az MCSMSZ helyi fiókját.
Ennek elnöke lett 2001-ig Duma András, azután Benchea Pavel, aki jelenleg is az.
Klézsének első újsága 1997 szeptemberében jelent meg, amit szerkesztett és kiadott az MCSMSZ nevében Duma András. Ebből megjelent 12 szám 2000-ig. Az újságnak neve: Mi magunkról.
2003-ban meg jelent a Magunkról című újság, hol a mi (mű) jelet rovásírás formában jelenik meg. Ez magánújságként fog tovább megjelenni,és Duma András adja ki.
1999-ben létrejött a klézsei Szeret-Klézse Alapítvány, amely iskolán kívüli programokat szervez, és szociális problémákat is felkarol. Alapítója Klézsei Duma András, kuratóriumi tagok: dr. Kotis Mihály és Deáky András nyugalmazatt iskolaigazgató.
2001-ben az egyház létrehozta a Dumitru Martinas római katolikus szervezetet, a csángók románosítasa érdekében. (A szervezet a román elméletet propagálja a nép körében, miszerint a csángók elmagyarosított erdélyi románok lennének, akik Moldvába menekültek az asszimiláció elől.)
Klézsében a II. világháború előtt élt az utolsó táltos, a neve: Becze Éva volt.
Duma András szerint az egyik népviseleti tárgyon megtalálható az utolsó „mondala”, amire azt mondják hogy, Keptár. Szerinte ez a képtár szó idővel megformált változata.
Itt látható az élet vize és szárnyas nap. Duma András szerint erről olvasni is lehet.
Petrás Incze János maradványai máig a régi temetői templom alatt vannak, Kukuri Magdi klézsei asszony szerint.
Klézse lakossága meghaladja a 7500 lélekszámot, ennek elennire a népszámlálás csak 6800 körül számolta el, a többieket azzal indakolták, hogy külföldön dolgoznak (pedig ezek itt építkeznek).
A lakosság nagyabb része magyar eredetű, úgynevezett csángók és katolikusok. Van körülbelül 10-15 család, akik ortodox vallásúak, vannak köztük románok, romák és rutinok. A családok száma meg haladja a 2000-et , van ujjon csolád, ahol él 12-14 gyermek. Az átlag nagyjából 6-7, ritka az egy vagy kétgyerekes család.
Falu területe 2500 hektár és meg m-velőföld 1400 hektár.
A múlt rendszerben az emberek a gyárokban és az építkezésben dolgoztak, most visszatért egy része a földműveléshez, a többiek külföldön dolgoznak.
A népszámlálás nem az igozságat mutatta, hanem az emberek irányítva voltak a nemzetiség hovátartazásval kopcsalatban. Ezért a 95 %-ban magyar falu a következőképen vallatta magát: 100-an magyar nemzetségűnek, 100-an csángó nemzetségűnek (valamennyien nem ismerik nemzetségiket) és a többiek románnak.
A lakosság 90-80 %-a használja a csángó magyar nyelvjárást.
A gyerekek románul tanulnak az iskolában, a magyar nyelv ismerésit csak mint idegen nyelvet tanulja 12 gyermek az iskolán belől és100-150 az iskolán kívüli foglalkozásokban.