Házat vett a magyar diákoknak Kolozsvárott
Délmagyarország, 2004. 12. 03.
Duma István András a csángó költők feladatáról

Házat vett a szegény sorsú csángó diákok kolozsvári egyetemi tanulmányainak megsegítésére a Szeret-Klézse Alapítvány elnökeként is tevékenykedő Duma István András csángó költő, akivel író-olvasó találkozón ismerkedhettek meg a hódmezővásárhelyiek. Sok csángó költő van ma is, ám a legnagyobb a sajnos már elhunyt Lakatos Demeter volt – mondta lapunknak Duma István András csángó költő, akivel kedden este író-olvasó találkozón ismerkedhettek meg a vásárhelyiek. A költő Én országom Moldova című, még 2000-ben megjelent kötete jól ábrázolja a Kárpátokon túli csángó magyarok életét, érzésvilágát, vergődését.
– Több ember is próbál írogatni közülünk, hol kisebb, hol nagyobb sikerrel, ám Lakatos Demeterhez hasonló nagyság azóta sem emelkedett fel – értékelte a csángó irodalom helyzetét Duma István András, aki úgy látja, a magyarság Romániában is a megosztottságtól szenved.
– A csángó költő feladata, hogy megőrizze a hagyományoknak azt a részét, melyeknek részese is, képviselje azt a tájat, melyben él. A feladata az is, hogy figyeljen a jóra, a rosszra és a veszélyre.
A veszély a csángó magyarok számára kultúrájuk fokozatos pusztulásában jelentkezik – tette hozzá.
Duma István András, aki a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke is, nemcsak szavakban segíti a csángók kultúrájának fennmaradását, hanem tettel is. Házat vásárolt például Kolozsvárott, azzal a szándékkal, hogy otthont biztosítson az ottani egyetemen tanuló, szegény sorsú csángó diákoknak.
– Úgy látom, hogy a legnagyobb szükséget az értelmiségi réteg hiányában szenvedjük. Megpróbáljuk hát megteremteni lehetőségeink szerint és isten segedelmével. Persze elegendő csángó diák híján már székelyek is helyet kaptak a kolozsvári házban. Sőt: a jelentkezők nagy létszáma miatt már gondoltunk arra, hogy anyagi helyzetük alapján megszűrjük, kit is fogadunk be.
Duma István András a legutóbbi romániai népszámlálási adatok alapján úgy tudja, Csángóföldön – ahogy ő hívja, Csángliában –, azaz a moldovai területen majd 250 ezer magyar eredetű katolikus él. Ezernél többen vallották magukat csángónak, és ötezer körül magyarnak. Úgy gondolja, hogy az utóbbiak is csángó-magyarok.
– Ezek az adatok abban a politikai játszmában is fölemlítődnek, melynek célja, hogy megmásítsa a valóságot – hívta fel erre a figyelmet. Duma István András szerint ugyanis a nagypolitikában sakkbábuként tekintenek a csángókra.
– Vannak politikai érdekek magyar és román oldalon is. Az előbbi többnyire megmenteni kíván bennünket, míg az utóbbi az elrománosításunkban érdekelt. A románok kihasználják az egyház egyes képviselőit és az egyes embereket úgy is, hogy mesterséges szervezeteket alakítanak. A magyarok pedig – nem rosszakaratból – beavatkozásaikkal sokszor több rosszat csinálnak, mint jót. A csángók érdekében alakított szervezetek nagy részében ugyanis éppen nekünk nincs szavunk, de ez már olyan kérdéseket feszeget, melybe – lévén, nem vagyok politikus – nem kívánok belemenni.

Délmagyarország, 2004. 12. 03.