Magunkról

Független hirlap/Publicatie independentã, Megjelenik idõnkénk/Apare ocazional, December/Decembrie 2005

Felelõs kiadó/Publicat de: “Szeret-Klézse Alapítvány/Fundatia “Siret-Cleja”
Fõszerkesztõ/Redactor sef: Duma-István András, Loc./Község: Cleja/Klézse, nr.casã/házszám: 590, zona/falurész: Tyúkszer, Jud./Megye: Bákó/Bacãu, cod/irányitószám: 607105, ISSN: 1583-607x, Tel/Fax: 00 40 234 253 269,
e-mail:
aduma@xnet.ro

 

Ünnepelünk!

“Minden élõlénynek vannak érzései”:mondják a tudósok. Ebbõl következtet-hetjuk, hogy mindennek, éspedig nekünk embereknek is, vannak ünnepeink. A hovátartozásunknak nézve: fajként a természetben, nemzetként az emberiségen belül, vallásként a katolikusságon belül és nem utolsósorban a családban egyes eseményeknek köszönhetõen ünneplünk. Nos, visszagondolva pár ilyen eseményre, elkisérve az égi madarakat gondolatainkban a vándorlások végénél, arra a megfigyelésre jutok, hogy a madarak nagy örömmel ünneplik az újra megtalált fészkeket. Mi is, emberek ünnepeljük testvéreink, szüleink vagy barátaink születésnapját. Azután, emlékezve más eseményekre, az ünnepeket közösen is megjelöljük a falun belül és a nemzeten belül. Azt mondhatjuk, hogy az ünnepek is felemelnek az álattak fölött, mert közösen, istennel, tudunk együttörvendeni. Tehát közeledünk istenhez. Mi más, mint a szent napok is, bizonyítják ezt. Minél fejlettebb egy nemzet, annyira inkább, rendszeresen kiemel napokat és nemcsak a közösség, hanem a nemzet intézményei is közösen ünneplik hõseiket, valamint az emberiség szentjeit. Nemsokára jönnek a téli ünnepek is, amikkor sok sok nemzet, több formában ünnepli az év átlépését, és azok akik Isten névében tevékenykedtek a szent karácsonyi napokat ünneplik. Minden civilizált, fejlettebb emberi lény imádkozik Istennek és örvendve megköszöni a megmentést amelyet megadott az életnek és ezenbelül az embereknek. A jelen kis újságban ezeknek szereplésérõl fogunk írni, és segíteni mindenkinek aki megakarja ismerni és tisztelni a hovatartozását. Ilymódon köszönetet adunk Istennek és saját lelkünknek a létezésért. 2005-ben ünnepeltük a hozzánktartozóink születésnapját, emlékeztünk az elhunyt gondozóinkra. És, kérdezem, a nemzetem hõseire is? 2006 folyamán emlékezni fogunk Petrás Incze János tisztelendõre, ki nemcsak az õseink lelkiért gondoskodott, hanem mint néprajzos összeszedte emlékeinket, énekeinket és leírta mindent amit szükségesnek látott, hogy eljusson hozzánk az elhunytak gondolkodásából. 2006 pont olyan fontos nekünk, a moldvai magyaroknak, mint 2005, amelyben a magyar nemzet emlékezett József Attila születésire, mely 1905-ban volt. Mi halálára fogunk emlékezni, mi 1927-ben történt, 2007-ben 80 éve.
Kérem kövessék újságunk írásait, és meg fogják találni a választ sok mindenre, ami a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódik és falunk történelméhez.
Emlékezzünk és ünnepeljünk együtt, az összefogás értelmében és a világfejlõdés jelképében!
Klézse, 2005-11-16, Duma András

A csángóknak is vannak gondolkodóik

Számomra Petrás Incze János olyan fontos, mint saját létezésem is, hisz õ volt az aki, mint moldvai magyar megteremtette azt a tükröt amelyben látható az a múlt, az a gondolkodás és érzés, amely õseim erényeiben és kultúrájukban élt és amelyen keresztül a mi létezésünk biztosítva van. Semmit se érne nekem Shakespeare, Leonardo da Vinci, V. Alecsandri és mások, akiket azért tisztelek, mert tettek a saját kultúrájuk megmentéséért és kiemelkedéséért az emberiségen belül. Azért is értékelem õket, mert eképpen Páter Petrás Incze János, mint gondolkodó ember elismerte a moldvai magyarság tulajdonságait, különbségeit, tisztelve ennek értékeit.
Átélte a nemzeti forrodalmokat és a román nép erõsödése alatt felismerte azt a veszélyt, amely fenyegeti a moldvai magyarság létezését, mint kultúra. A történelem idejében 1800-ig a moldvai magyarság tisztelve volt a régi moldovai vajdáktól, elismervén és példaként mutatva a román népnek. Nem kell más egyebet tenni ennek megismerésében, hanem csak azt, hogy olvassuk fel a történelem idején írt leveleket, például Dabija Voda leve-
leit, vagy Dimitrie Cantemir könyveit, hol megláthatjuk azt, hogy a román vajdák tisztelték és elismerték a moldvai magyarságot, értékelve kultúrájukat és kulönbségeiket. Ugyanakkor Petrás Incze János tanúja volt annak a szellemnek, amely Románia egyesülésében erõsödött a román öntudatban és meg is tisztelte ezt, de jól látta azt is, hogy a moldvai magyarság lelke veszélyben van. Ezért megmentette azt, amit még lehetet. Ugyanakkor figyelmeztette a magyar nemzetet arról a veszélyrõl, ami fenyegette a moldvai testvéreinket. A halálát nem említem, csak annyit, hogy csillagjának fénye fénylik nekünk is, az égen. Legyünk tiszták, mert akkor a fénye eljut mindenkihez.

József Attila
(1905-1927)


A költõ kora a magyar kultúrának az a része, ami életére olyan hatással volt, mint a moldvai magyarok mai életére az az idõ amiben ma élnek. Érdemes megismerkedni gondolataival. Az õ gondolatain keresztül, annak a nemzedéknek és magyarságnak a részével ismerkedünk meg, mely abban a korban élt.

TISZTA SZÍVVEL
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsõm, se szemfedõm,
se csókom, se szeretõm.
Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendõm hatalom,
húsz esztendõm eladom.
Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.
Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fû terem
gyönyörûszép szívemen.
1925. március


1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban, a Gát utca 3-as számú házban. Apja, József Áron, szappanfõzõ munkás; édesanyja, leánykori nevén Põcze Borbála, szabadszállási parasztlány. A családfõ 1908. július 1-én eltûnt; családja úgy tudta, hogy kivándorolt Amerikába, valójában Romániába ment. A három gyermekével magára hagyott asszony napszámos munkát vállalt, úri házakhoz járt mosni, vasalni, takarítani, mégsem tudta gyermekeit eltartani. Az albérleti díjakat sem bírta kifizetni, állandó költözködésre kényszerültek. 1910 tavaszán Etus és Attila az Országos Gyermekvédõ Liga jóvoltából Öcsöd-re Gombai Ferenc parasztgazda házához került. Az ellátás fejében a házi munkában segédkeztek.
József Attila az öcsödi református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, az 1911-1912-es tanévben. 1912 júniusában a két testvér hazatért. Anyjukat munka közben súlyos baleset érte, s félretett kis pénze hamar elfogyott. A család a külváros nyomorgó szegényeinek életét élte. A kisiskolás Attila próbálkozott a kenyérkereset szabályos és szabálytalan eszközeivel.
Jolán, a legidõsebb testvér elvégezte a polgári iskolát és a Bõrklinikán kapott állást. A két testvér 1914 elsõ felében egy ízben összeveszett - Attila ekkor kísérelt meg elõször öngyilkosságot: lúgkõvel akarta magát megmérgezni, de tévedésbõl keményítõt ivott. 1914 végén jelent-keztek a Mama betegségének elsõ jelei; kiderült, hogy méhrákja van. Az 1916-1917-es tanévben Attila az Üllõi úti polgári iskolába iratkozott be. 1918 júliusában Etel és Attila Makai Ödön segítségével, a Károly király gyermeknyaraltatási akció keretében Abbáziában üdült. A Tanácsköztár-saság elsõ napjaiban Makai - családja tiltakozása ellenére - feleségül vette Jolánt, lemondott állásáról a Magyar Banknál, és önálló ügyvédi praxisba fogott. 1919 nyarától a Mama már nem kelt föl az ágyból, õsszel fölvették a Telep utcai szükségkórházba, itt töltötte utolsó napjait. József Attilát Szabadszálláson érte a hír, hogy édesanyja meghalt.
Az árván maradt testvérek a Makai házaspár Lovag utcai lakásába köl-töztek. Makai a rokonok megté-vesztésére Etust szobalányként, Attilát annak testvéreként mutatta be. A cselédszobában laktak, és idegenek elõtt sógorukat "doktoruzniuk" kellett, Jolánt pedig Lucienek szólítaniuk. 1920 júniusától nagykorúságáig Makai Ödön lett József Attila gyámja. 1920 nyarán hajósinas az Atlantica Tengerhajózási Rt. Vihar, Török és Tatár nevû vontatógõzösein. 1920 júliusában magánvizsgát tett a polgári iskola IV. osztályából. Gyámja beiratta a makói magyar királyi állami fõgimnáziumba, itt indult költõi pályája. 1922 decemberében megjelenik elsõ önálló verseskötete, a Szépség koldusa, egy szegedi nyomdász-kiadó vállalkozásában. A tizenhét éves diák nem akármilyen indulást tudhat magáénak: a Szépség koldusához Juhász Gyula írt elõszót, az ifjú szerzõt "Isten kegyelmébõl való költõ"-ként ajánlva az olvasók figyelmébe. A késõbbi életút ismeretében szinte profetikusnak tûnnek szavai: "Emberek, magyarok, íme a költõ, aki indul, magasba és mélybe: József Attila, szeressétek és fogjátok pártját neki!"

 

Petrás Incze János
Petrás Incze János Forrófalván (Kákova) született 1813-ban. Lelkész, folklorista, nyelvész. A minorita rendbe lépve szülõföldjén misszionáriusként élt. Elõbb Pusztinán, majd Klézsén volt lelkipásztor. A csángó kutatóknak (Munkácsi Bernát, Szarvas Gábor, Jerney János) sok segítséget nyújtott. Néprajzi vonatkozású cikkei a Magyar Nyelvõr 1874-1881. évfolyamaiban jelentek meg. Írta: Döbrentei Gábor kérdései s Petrás Incze feleletei a moldvai ma-gyarok felõl (Buda, 1842); Veszély, Imets és Kovács utazása Moldva-Oláhhonban (Marosvásárhely, 1870); Domokos Pál Péter: Moldvai magyarság (Csíkszereda, 1931); Domokos Pál Péter-Rajeczky Benjamin: Csángó népzene (I., Bp., 1956); "…édes Hazámnak akartam szolgálni" (Szerk. Domokos Pál Péter, Bp., 1979).
Petrás Incze Jánosra emlékezik a Szeret-Klézse alapítvány a 2006-os év folyamán.

Téli Ünnepek
Karácsony

Karácsony estéje csengett régen a faluban és a magyar szó örömet és békességet hozott mindenkinek a házában és lelkében. Elsõ estén a gyerekek hangja imádta a feltámadást és az éjjeli misén mindenki Jézus krisztus feltámadását ünnepelte. Karácsony reggel kis tarisz-nyákkal, a gyerekek "Dicsértessék Jézus neve" köszöntéssel köszönttek be ismerõsekhez, rokonokhoz. Köszöntettek az újulás jelképében és Jézus Krisztus születése emlékében.
Ezútán, a moldvai magyarak, énekléssel, Aprószentek napjáig énekel-ték a lennebbi éneket:
 

Áldoztassál
Áldoztassál kisded Jézus
Világ minden részében
Ki leszálott az egekbõl
Szûz Mária méhébol

Szent lélektõl fogantattál
És már emberi testben
Születél Betlehemben

Az angyalok megjelentek
Dicsérjék Szent nevedet
A pásztarok örvendeznek
Hallván születésedet

Gyorsan mennek felkeresnek
Imádják kegyelmedet
Hálálják felségedet

Mi is ezért mind meghajtsuk
Teneked két térgyünköt
Jó voltodért feláldozzuk
Hálaadással szivünköt

Angyalokkal s pásztorokkal
Imádjuk Istenünköt
Kegyes üdvözitõnköt

Áldott legyen szereteted
Melyet hozzánk mutattál
Áldott legyen kegyességed
Mellyel földre szállattál

Bûn átkának, kárhozatnak
Veszélyére nem hagytál
Kegyesen megváltottál

A végtelen nagy istenség
Mindennek a lakója
Feneketlen kegyelmesség
Világnak megváltója

Légy bûnünknek, rossz éltünknek
Kegyes megbocsátója
Lelkünk bóldogitója

Áldot kisded, aki mennybõl
Lejöttél védelmünkre
Születésed kegyelmébol
Váljál üdvöségünkre
Add, hogy legyünk
Amig élünk
Buzgó tiszteletedre
Mennyben üdvösségünkre

Hol vagytok magyarok
Hol vagytok magyarok,
Tündöklõ csillagok?
Valahol es vagytok
Nemzetünk istápja.

Hol vagy István király,
Téged magyar kéván,
Gyászos öltözetben
Teelõtted sírván.

Rólad emlékezünk,
Csordulnak könyveink,
Búval harmatoznak
Szomorú szemeink

Virágos kert vala
Régen Pannonija,
Kit a Szuz Mária
Héven öntöz vala.

A kertnek kertésze
István király vala,
Árva magyaroknak
Választott ez napra.

Dicsértessék Isten
A szent országodba,
Hogy új királyt hoztál
Nekünk Szent Istvánban.

Reménységünk benned
Van és Máriában,
Mi magyar nemzetünk
Nagy patrónájában.

Akiket éltedben
Nékünk elajáltál,
Te szent koronádval
Együtt bemutattál.

Tekints István király
Régi országodra,
Fordítsd szemeidet
Szomorú hazádra.

Mostán kinyílt
Mostan kinyílt egy szép rózsavirág,
Betlehemben kipimpózott a zöld ág.
Kit rég, vár mind az egész világ.
Királya menybõl méltóság /:bis

Gyolcsom volna, bétakargotnálak.
Se hidegvel csípni nem hagynálak,
Szolgálnék, mind uramnak ,/:bis

Szûz Maria úgy kesereg sorsán,
Szent Józseffel, szent Fiát alítván.
Most nyúgszik csak egy marok szénán,
Szemibol könnyû csordulván, /:bis

Óh, meg ne vess, hogy késõn ismertünk,
Mert muk hisszük, hogy születtél értünk.
Születésed oly édes reményünk,
Vedd kedvesen énekünk /:bis

Az éneklést ajánlással fejezték be. A házban hívták a megtisztelt keresztényeket.

Ajánlások
1) Ha karácsony napja nyárba esett volna
Mû rebego nyelvünk meg se fagyott volna
Mû kicsikék vagyunk, szólani sem tudunk
Mégis az Istenek dicséretet mondunk
Két kicsi madárka, gyenge virágocska
Egy kalácsot várunk, s avval elébb állunk.
Szálásukra!

2) Lípangós erdõben
Költött galambecska
Világ váltságáért
Meghalt bárányecska

Mi kicsikék vagyunk
Szólani sem tudunk
Méges az Istennek
Dicséretet mondunk
Szálásukra.

3) Kelj emberi nemzet
Indulj vigasságra
Mert el jött a Krisztus
Szegény szálására
Gyûjts be õköt oda
Hogy vigyék lelkedet
Boldog mennyorszába.
Szálásukra!

Aprószentek napja
Egy nagyon szép és õsi ünnep ez a nap. Nem volt tisztelve mint nagy ünnep, mégis, a fiatalok és a gyere-kek ünnepe volt ez.
Reggeli mise után a gyerekek elmentek a rokon leányokhoz, kik egy vékony alma (piroska) vesszõt feldíszítettek piros, zöld és fejér se-lyemmel. Késõbb csir (fémdísszel) diszítették a veszõt.
Ilyenkor, a nagyobb legények meglátogatták a leányokat. Az eljegyzettek a jövendõ házaspárjukat.
A bejövetelnél az aprószentekkelõ a következõ szöveget mondva mindenkit a házból megsupákolt (mintha megverné):
Apró Szentek,Szent Dávid
Üselye egyészséggel, Békeséggel
Sok jó szerencsével
Az új esztendõben!

Újév és ennek szereplései
Az újesztendõ nagy esemény a moldvai magyaroknál, és ennek az átlépését különös ünneplési módon végzik.
Itt nem szilveszternek mondják az újév átlépésit, hanem újesztendõnek és ilyenkor a legények hejgetnek, vagy úrálnak.
A mi idõnkben ritka megtalálni a ma-gyar nyelvû hejgetést, de mégis vannak páron akik ismerik. A hejgetés kezdõdik a gyerekek szereplésével azútán a fiatalok és a felnotek szereplésével, akik be is fejezik.

HEJGETÉS
Jó estét kívánunk a házigazdának s engedelmességgel gazdaasszonyának
Házhoz idetartó gyermek virágának és oszre borított bölcsi nagyapának
Most szólak maguknak ide hallgassanak újhold új királyról maguknak ma szólak
Újhold változáskor és napforduláskor megjött új királyunk és világosságunk
Elmondom kenteknek és gyerekeiknek kint az udvarukon megjött a nagysága
O nagy királysága tizenkét ökörrel, tizenkét ünovel kik vannak patkolva.
Mint régi világba arany patkóikkal, gyopár fonalakkal húzzák az ekéket
Bo bor bo búzával áldás szerencsével szenteli kenteket és az életüket
Rittyencsetek ostorokat pakkancsátok csillagokat, hejgessetek legények
Ekék menjenek mélyet, szerencsésen vessenek
Heljjjges hejjj !

Újévünk Nagysága felkelt reggeliben, ezüst tengerében szép fekete szemeit mosta a vízében
Arany kendezovel töröli szemeit Napszentképhez fordult szívbol imádkozva
A tavaszi madár szépen megszólamlott, vetésnek idejét újból megmozdított
A nagy királysága felvette az ekét elvéve magokat zsák mind tizenkettot
Szép fekete földbe, ekébe boritá tündéreknek földjét szépen felforditá
Búza teremtése nem leve egy hétre, hanem holnap után egy héttel meg vétve
Rittyencsetek ostorokat, pakkantcsátok csillagokat, figyeljetek legények
Ekék menjenek mélyet, szerencsésen vessenek
Heljjjges hejjj!

Ezek után o Nagysága elment istálló mélyében lovat lásson szerénységben
Fel ismérvé benne tüzet mert fekete, mint az üszök, kopasz bátorságtól háta
Legyen királyunk barátja nyergelve erre szép hátra mezõre ment vágtatásra
A búza szépen zöldöllik, veré mindenkinek szemét gyönyöru a saraja.
És így teve királysága véve szemet tarisznyába elvivé az aszonyságnak
Az asszonyi királysághoz, aki az asztalán látva lassan o ki is szitálta
Teremte két kalácsot, Úr Jézus szívére láttat, ki a szegben nem állat
Ezért kérjük el törni nekünk szépen, átadni útra tudjuk használni
Rittyencsetek ostorokat pakkancsátak csillagokat, hejgessetek legények
Ekék menjenek mélyet, szerencsésen vessenek
Heljjjges hejjj!

És adjanak kintieknek, fentiek, és lentieknek ok sincsenek már innen
Hanem csóka mókáról puliszka országából a keleti világról
Hól a macskák orüszködnek hangyáktól meg védekeznek
És a karóval verik, ne egyék meg puliszkát, korpát, belole kását
És a híreket el hozzuk a nagy hegyeket át úsztuk sötét sárban s göréncsben
Éjféli elott éjben gyomrunk aszott nyeregben a havasi hidegben
Rittyencsetek ostorokat, pokkantcsátok csillagokat hejgessetek legények
Ekék mélyet menjenek, szerencsé-sen vessenek, Heljjjges hejjj!
 

Ezútán az õnagysága elment ki Magyarországra kilenc kiló vasat venni
Kilenc kiló eros vasat, abból csinályan sarlókat, mint az egész rokonoknak
Ki a derékkal tud bírni, és aztán tud meghajlani búzát bogról bogra vágni
És a bogról, marokba, marok, marokra rakva, kévékben és asztagban
Onnan vitték szóróban szemet, raktak a zsákban, mint tizenkét szekérrel
Ezt rakák a szekérbe, ki vassal van megkötve mesterektol feszítve
Vivék búzát molnárhoz a nagy János bátyánkhoz
Kijove a kapuba lisztes kalapot hajtva kezet adott nagysággal, az újév királysággal
Rittyencsetek ostorokat, pakkancsátok csillagokat, hejgessetek legények
Ekék menjenek mélyet, szerencsésen vessenek
Heljjjges hejjj!

Búzát a kosban vették vizet malomra, engedték, ami fogat orölni
Csoda fogatt kijönni, aranyliszt fogatt folyni s ezüst korpa belole
Láta ezt a nagysága s a lelkében öröm adta ajándékként megadni
Rokon népnek kiosztani ezüstöt és aranyat, lássák meg a piacot
Vegyenek ok ökröknek, s ami kell az ekéknek.
Rittyencsetek ostorokat, pakkancsátok csillagokat, hejgesetek legények
Ekék menjenek mélyet, szerencsésen vessenek
Heljjjges hejjj!

Bemennének a mélységben, a földnek a fenekében, vasmester keresésiben.
Katarágyunak a fiát ki hevert barlangjába pipával a szájába vasverore a lába
Fel szoke a két lábra s neki szokék munkára kedves szép szakmájára
Ekét fogtak kiverni, kiverni, kalapálni, végre ki simogatni, ahogy tudta szeretni
Az az eke csoda lett magától dolgot kezdett s elhozott minket ide
A nagy házi gazdákhoz, legényekhez lányokhoz és özvegy, öreg emberekhez
Rityencsetek ostorokat pakkancsátok csillagokat, hejgessetek legények
Ekék menjenek mélyet, szerencsésen vessenek
Heljjjges hejjj!

Ennek végén csoda vala 12 galamb ki válla öregként fenn repül vala
El repültek egy még egy, hagyták ok tisztán az eget, ki kiújulásban kezdett
Meg újult és meg tisztult minden rossztól, gonosztól
Irigységtol, ellenségtol s a pokol rossz kínságától
Nagyságos úr, házigazda ide hallgasson szavamra
A Nagyságos új királlyal úgy kívánjuk magának
Házába tisztaságot, Isteni mennyországot, égi jó tisztaságot
S megtaláljuk a jövoben, egészségben, békeségben
Lélek mélyén üdvösségben áldással és szerencsével
Rittyencsetek ostorokat, pakkancsátok csillagokat, hejgessetek legények
Ekék menjenek mélyet, szerencsésen vessenek
Heljjjges hejjj!
Isten tartsa meg a házigazdát, és szerencsét adjon kenteknek!
 

-Tessék bejönni!
 

Újesztendõ reggelében azok a gyerekek akik nem tudtak hejgetni elmentek béborozni. A következõket kívánták:
Isten adjon bõ bort, bõ búzát
Áldást, szerencsét,
Az új esztendõben!
Közben a földre hintettek gabona magvakat. Az ünnep tartott az új év második napjáig, de jegyes napoknak tartották vízszentelésig a napokat, amikor a szentelt vizet hozták egy edényben és eltették, hogy legyen a következõ évig.

A moldvai magyarság írói és költői
Petrás Incze János pap volt az aki a csángók folklórjából gyüjtött.
Lakatos Demeter írta :"Csángú strófák", "Csángú Országba"
Duma-István András: "Én Országom Moldova", "Csángó Mitológia"
Iancu Laura: "Pár Csángó SZÓ" "Johófiú Jankó"
"Aranyréce” és Magyarfalusi emlékek"
Demse Márton: "Csángó küzdelem"
Gábor Felicia " Csángó vagyok"
Cikkeket és verseket, amelyek megfelelnek csángó irodalomnak írt Lackó Mihály és Erõs Péter.
Rengeteg néprajzi munka jelenik meg mostmár a csángók munkálatából, de ezekrõl említünk más alkalommal.

A moldvai magyarság újságai
Amellett, hogy Magyarorrságon és Erdélyben rengetegen foglakoznak a csángókkal és sok cikk jelenik meg híres falyóirotakban kiemelhetünk pár újságot, amelyekben írnak õkmaguk a csángók is.
"Moldvai Magyarság" kiadja Szé-kelyföld szerkesztosége.
"Csángó Tükör" Szerkesztik a Magyarországon tanuló egye-temisták.
"Reverinda" gyermeklap, kiadja a Moldvai Csángó-magyarok Szövet-sége
Mû magunkról (“mû” szó rovásírásban), független lap, kiadja a “Szeret-Klézse” Alapítvány.

Magyar civilszervezetek Moldvában

Moldvai Csángó-magyarok Szövet-sége, alapítva Sepsiszentgyörgyön. Több mint tíz moldvai csángószármazású pap is volt alapítója. A többi, 80% az alapítóknak, civil moldvai származású csángó magyarok.
1996-ban Csicsó Antal beköltözteti az irodát Bákóba, ahol jelenleg is muködik.
Szent István Egyesült - a bakói bíróságon volt elismerve. Tevékenysége: Pusztina és környé-ke.
Szeret-Klézse Alapítvány- a bákoi bíróságon volt elismerve. Tevékenysége: Klézse és környéke.
Szeret Alapítvány - Romanvásár és Szabófalva környékén muködik, a neámci bíróságon volt elismerve.
Via Spei, volt ífiúsági szervezet amely több komplikáció miatt jelenleg nem muködik. Most a fiatalok tevékenykednek ennek szelemében.

Civil szervezet, mely érinti a moldvai magyarságot
Asociattia Catolicilor din Moldova: Dumitru Martinas
Azzal a céllal jött létre, hogy képviselje a Dumitru Martinas elmélet
ét, mely szerint a csángók elmagyarosított romának. Ez a szervezet létrejött a moldvai Katolikus Egyház segítségével és a román intézméyek támogatásával.

Legfontosobb weboldalak a csángókról
http://www.ceangai.ro/
http://www.klezse.atw.hu/
http://www.csango.hu/index2.html
http://www.gfbv.it/3dossier/eu-min/csango.html
 

Betekintés a jelenlegi magyar nyelvi oktatásban, melyben magyar gyerekek vesznek részt

2005-2006 tanévben tanulók támogatása a  Domokos Pál Péter Alapítványtól: 

s.sz.

Nr. crt

Helység, Localitate

Diákok száma

Nr  de elevi

Támogatási forma

1.

Gyulafehérvár

3 gimnázium

2 teológia

Fenntartási költségek

2.

Kolozsvár

2 egyetemista

Ösztöndíj

3.

Segítő Mária

1 gimnazista

Fenntartási költségek

4.

Csíkszeredában tanulók

46 diák

Szakmai és anyagi segítség

5.

Összesen diákok száma: 54 diák.

Moldvai csángó falvakban a magyar órákon résztvevők diákok száma a MCSMSZ programban 2005/2006-os tanévben

S.sz.

Nr.ctr.

Helység

Localitate

Elhelyezés

Asezare

Állami iskolában magyart órát tanulnak

Învaţă  ore

în lb. Maghiară

în cadrul scoli

Heti óraszámak,

 

magyar

nyelvből iskolában/

săptămănal Nr. ore lb.

Maghiară

în scoală

Iskolán kívüli foglalkozások

 

elevi participanţi la cursuri

extraşcolare de lb. maghiară

1.

Frumoasa - Frumósza

Tazló völgy

61

12

30

2.

Pustiana - Pusztina

53

6

25

3.

Lespezi - Lészped

Szeret völgy Bákótól északra

26

6

37

4.

Gioseni - Dioszén

Szeret völgye

Bákótól délre

31

6

?

5.

Cleja nr. 1 - Klézse központ

37

6

25

6.

Cleja nr. 2 - Buda

22

6

15

7.

Somuşca - Somoska

62

9

30

8.

Fd. Răcăciuni - Külsőrekecsin

190

27

60

9.

Vladnic - Lábnyik

Szeret keleti oldalán

89

12

40

10.

Arini - Magyarfalu

90

15

35

11.

Coşnea - Kóstelek

gímesek

40

12

5

12.

Ciucani - Csík falu

Szeret völgye bákótól délre

24

3

55

13.

Galbeni - Trunk

-

-

12

Összesen diáklétszám (I-VIII. osztály) a 2005/2006-os tanévben:

725 diák

+

369 diák

Továbbtanuló moldvai csángó diákok létszáma 2005/2006-os tanévben (MCSMSZ ösztöndíjjal tanulók)

S.sz./Nr. ctr.

Helyszín / Localitate

Gyereklétszám / Nr. elevi

1.

M-Ciuk - Csíkszereda

45

2.

Bucureşti – Bukarest, Ady Endre gimnázium

11

3.

Lunca de Sus - Gyimesfelsőlok

34

4.

Odorheiu-Secuiesc - Székelyudvarhely

3

Összesen diáklétszám (IX-XII osztály) a 2005/2006-os tanévben:

93 diák

A MCSMSZ csángó oktatási programban érintett gyerekek száma: 1187 diák

Iskolán kívüli magyar nyelvi körökön résztvevők száma a Szeret-Klézse alapítványnál.

A Szeret-Klézse alapítvány lakást biztosit Kolozsváron, 6 csángó egyetemistának, a tulajdanában lévő lakásban.

s.sz.

Nr.crt,

Csoportok

Grupe

Résztvevők

Participanti

Állandó résztvevők

A körök 60-70%-án vesznek részt

Alkalmanként vesznek részt a körökön

1.

I-IV Buda

I-IV Tyúkszer

55

35

12

8

2.

V-VIII Buda

V-VIII Tyúkszer

65

45

10

10

3.

Fiatalok és felnőttek

30

10

12

8

4.

Összesen:

150

90

39

26

5.

Résztvevők száma összesen:              150 diák

Moldvai magyar katolikusok száma Moldvában: 250 000 lélek. Ezekből 60 000 beszéli a magyar nyelvet. Az utóbbiakban említettek 60 %-kát tanuló gyerekeknek és fiataloknak lehet  számítani. Ezekből kiejtve azt a részt,  ahol magyar oktatási formák vannak, ( az érintett falvak) több mint 12 000 általános iskolás magyar eredetű gyerek létezik, amelyek közül kis rész magyar órát tanul: az iskolában, iskolán kívül foglalkozásokban vagy magyar nyelvi körökön.

Összeadva összességben a magyar nyelvet tanulók és azok akik kinőtték ezt a programot 1187+150+ 200 =1537 diák

147 diák tanul magyarnyelvű iskolát: általános iskolában, gimnáziumban, egyetemen. 

Összesen magyar kultúrában részesülnek 1684 gyerek és fiatal. A potenciál 36000-ből, vagy ha a magyar eredetű katolikusokra gondolunk, akkor több mint 100 000 gyerek és fiatal közül.

Az említett potenciálnak nem tanulók számából több mint  50%-ka tanulná a magyar nyelvet, ha  a következő problémák meglennének oldva.

a)       Anyagi fedezék az oktatók fizetésére

b)       Oktatási infrastruktúra kiépítése a moldvai magyar katolikusok mindegyik falujában

c)       Előnyben részesíteni azokat a csángó származású magyar értelmiséget, mely tevékenykedik szülőföldjén

 

Az említetteknek megoldása bátorítaná a moldvai magyarság többségét is az anyanyelv igényléséhez, ha megoldódna:

a)       Moldvai magyarság gazdasági infrastruktúrájának létrehozása, ennek segítése, a moldvai magyarság kiemelkedéséért.

b)       Magyar nyelvű mas-media terjesztése Moldvában is

c)       Magyarajkú plébánosok kinevezése a Jasi püspökség területén

Nem utolsó sorban azt is figyelembe kell venni, hogy pártatlanul elfogadni és segíteni minden moldvai magyar kezdeményezést, amely bentről jön. Sajnos azt mondhassuk, hogy az utolsó években ennek ellenkezője történt meg, román és magyar oldalról is.

A moldvai magyarság megmaradása és kiemelkedése abból is áll, hogy a történelmi és kultúrájának sajátságát meg tudja őrizni.

Statisztikákból összeállította: Duma András